Donald Trump totálisan megsemmisült iráni atomlétesítményről beszélt, viszont egy hírszerzési jelentés szerint csak hónapokkal vetette vissza Teherán nukleáris programját a hétvégi légicsapás. A CIA vezetője most kiállt az elnök mellett.
Egy gyorselemzés szerint az amerikai elnök nem mindig hozta a megszokott formáját, de azért voltak kellemetlen pillanatok.
A washingtoni adminisztráció szerint Irán van jobban ráutalva a megállapodásra, mert ők csak egyetlen dolgot kérnének, de azt már megoldották maguknak.
Míg Donald Trump totálisan megsemmisült iráni atomlétesítményről beszélt, addig egy hírszerzési jelentés szerint csak hónapokkal vetette vissza Teherán nukleáris programját a hétvégi légicsapás.
A várakozásokhoz képest nem sok váratlan esemény történt az elmúlt évek legvisszafogottabb NATO-csúcsán. A legfontosabb elem a védelmi kiadások emelése, de a szöveg cáfolja Trump tegnapi kijelentését. Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
A bejegyzéshez nem fűzött kommentárt az amerikai elnök.
Ha Putyin nem segít, Ali Hamenei ajatollahnak annyi. Teljesen felborult a status quo a Közel-Keleten, és megnyílik az út valami új felé. Trumpra még kemény döntések várnak az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Európa a jövőben kevésbé függ majd Amerikától. Vége annak, hogy Közép-Kelet-Európa a nyugati ipar meghosszabbított munkapadja. Témák és vélemények a világsajtóból.
Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.
Az amerikai elnök közölte, hogy az életmentés mellett kötelezte el magát.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Mark Rutte úgy véli, Donald Trump olyasmit fog elérni, amely évtizedek óta egyetlen amerikai elnöknek sem sikerült.
Az elnök úgy véli, mindkét fél megsértette a tűzszünetet, de nem szándékosan.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
Az amerikai elnök a tűzszünet állítólagos megsértése miatt indított izraeli vadászrepülők visszafordítását követeli a zsidó államtól.
Hogyan formál a magyar kormány egy új elitet az oktatási szerkezet átalakításával, az akadémiai szabadság, az ideológiai kontroll és a politika ötvözésével? – erre a kérdésre ad választ két politológus az osztrák lapban megjelent közös írása.
Az izraeli hatóság szerint több rakéta is érkezett Irán irányából a várható tűzszünet előtti órákban.
A döntés újabb állomása annak a politikai és jogi küzdelemnek, amely az elnök és az Egyesült Államok egyik legrangosabb egyeteme között zajlik.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az elnök szerint az iráni válasz nagyon gyengére sikerült.
